Mint megtapasztaltam, ez nem igaz. Elég sok pofont kaptam már, de még soha olyat, mint nemrégiben egy hallgatótól... Sajnálom, ezt most muszáj kiírnom magamból.

Először is, hadd kezdjem azzal: nem akarok érzéketlen lenni a hallgatók ösztöndíj-nyűgeivel szemben. Igen, a tavaszi ösztöndíj kézbesítés késik. Ez részben rajtunk is múlik - nem a lustaságunkon, hanem a kissé szerencsétlen és nehézkes Neptun rendszeren, és a TO-sok túlhajszoltságán, akik, bár igyekszenek (ebben az időszakban sokszor még este hétkor is itt gályáznak), mégis időbe telik az összes hallgató jegyeit lezárni, ezért eltart vagy február vége-március elejéig, amíg az ösztöndíjszámításhoz szükséges információk a rendelkezésre állnak. Tavaly a Neptun átállás és - valljuk meg őszintén - 1-2 oktatótársam gavalléros hozzáállása miatt még ennél is rosszabb volt a helyzet, és az ösztöndíj példátlan késést szenvedett, ami miatt a hallgatók - teljesen jogosan - iszonyatos botrányt csaptak, és aminek majdnem 1-2 (oktatói) fegyelmi lett a vége.

Idén nem ez a helyzet. A tavalyi problémákon okulva mindenkit megfenyegettünk, hogy legyenek a jegyek idejében beírva, és az oktatók maguk sem kívánták újra a tavalyi cirkuszt, így a jegyek időben bekerültek, és az átlagokat is igyekeztünk idejében kiszámítani. Örömmel jelenthetem, hogy hetekkel ezelőtt rendelkezésre állt minden szükséges információ.

Ehhez képest ezen a héten kaptunk egy meglehetősen elkeseredett, névtelen e-mailt egy hallgatótól, hogy már megint mióta várnak az ösztöndíjakra, és miért nem teszi már a kari vezetés a dolgát, miért tartjuk vissza az ösztöndíjakat. A levél hangvétele meglehetősen bántó volt, de részemről meg tudtam érteni a dolgot - nyilván én is el lennék keseredve emiatt a probléma miatt. Rögtön visszaírtam neki, egy nagyon udvarias hangvételű levélben, és jeleztem, hogy azonnal utánanézek, hogy hol akadt el a dolog (mert ekkor még nem voltam biztos benne, hogy nem nálunk van-e a probléma.) (A levelezést nem másoltam ide be, így is túl hosszú ez a poszt, de érdemes elolvasni, ha valakit érdekel, nagyon tanulságos: http://panelopoly.nyme.hu/SenkiAlfonz.htm)

Másnap ezt meg is tettem, és megtudtam, majd, még mindig nagyon udvariasan, meg is írtam a levélírónak, hogy:

- a Kar hetekkel ezelőtt biztosította a Neptunban az ösztödíjak kiszámításához szükséges adatokat,

- az ösztöndíjak jelenleg azért késnek, mert a HÖK nem tudott elvégezni egy szükséges beállítást (tehát a labda jelenleg az ő térfelükön pattog, nem a Karnál), és

- a Kar az ösztöndíjakat semmiképpen nem nyúlhatja le, az meg sem jelenik a Kar számláján, annak az utalása tőlünk teljesen független.

Ezután nagyon finoman megkértem arra is, hogy legközelebb nézzen jobban utána az információknak, jelezzen idejében, ha ilyen problémája van, és mi megpróbálunk mindenben minél gyorsabban segíteni.

Nos, amit névtelen barátunk erre válaszolt, attól viszont már én is dobtam egy hátast. Kijelentette, hogy nem fogadja el a válaszomat, szerinte ez egy politikusi beszédnek is beillene, miért tekintem vádaskodásnak, ha ő elmondja igazságot, neki elege van ígéretekből - és implicite azt is jelezte, hogy ő tudja, hogy megy az ösztöndíj folyósítása - épp csak azt nem mondta (de szerintem nagyon is gondolta), hogy mi lenyúljuk a hallgatók ösztöndíjait.

Nos, nem tudom, hogy az illető mit gondol magában? Azt, hogy mi ülünk egy nagy kupac visszatartott hallgatói ösztöndíj tetején az irodában, és röhögünk a markunkba, hogy hogy kitoltunk a hallgatókkal? (Mert hát mi egyéb célja lehet ugye a Kar vezetésének?) Azt gondolja, hogy mi valamiképpen azt keressük, hogy hogy tolhatnánk ki a hallgatókkal? Vagy azt, hogy annyira rossz a gazdálkodásunk, hogy most az ösztöndíjakkal próbáljuk betömögetni a lyukakat? Azt, hogy én szemrebbenés nélkül képes vagyok lehazúdni a csillagokat az égről? Talán a nagypolitika helyzetet modellezi rá kicsiben a Kari vezetésre, és bennünket afféle Gyurcsányoknak tart, akik a szerencsétlen nép nyakán ülünk koloncként, és azt lessük, mit lehetne még ellopni? Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy mi járhat a fejében...

Amit most írok, azt nem tudom bizonyítani. Aki eleve a gonoszt akarja látni bennem, bennünk, azt semmilyen érvvel nem tudom meggyőzni, ezért meg sem próbálom - pusztán csak ki tudom jelenteni azt, amiről én pontosan tudom, hogy igaz: amikor a dékánhelyettesi tisztséget elvállaltam, akkor nem a pénz miatt csináltam, és nem is a dicsőség miatt, bár ezek nyilván szintén fontos tényezők. Azért tettem, mert tenni akartam valamit, hogy ennek a Karnak, a Kar oktatóinak, hallgatóinak jobb legyen a helyzete (és talán ismerem annyira a másik két kari vezetőt, hogy elmondhatom: ők is ezért tették). Tenni akartam valamit azért, hogy itt értelmes, magas színvonalú oktatás legyen, hogy rend legyen minden téren, hogy minden dologban igazságos, és egyben minnél több embernek előnyös döntések szülessenek.

Nem tudjátok elképzelni, hogy ez milyen nehéz feladat. Úgysem hiszitek el, pedig igaz, hogy időnként álmatlanul rágódom bizonyos kérvények sorsa miatt, hogy milyen dilemmát jelent, hogy olyan tanterveket és oktatási módszereket találjunk ki, amelyek egyszerre segítik a hallgatók előrejutását, és a színvonal megőrzését, sőt, fejlesztését is. És igenis fontos a számomra, hogy a hallgatók idejében megkapják az ösztöndíjukat, hogy a Kar mindent elkövessen ennek érdekében.

A Faipari Mérnöki Kart folyamatosan ***ogatják minden oldalról. A vezetés (nem csak mi, legyen az bármilyen vezetés), folyamatosan pengeélen táncol az egyes intézetek és a hallgatók érdekei és a Rektor elvárásai között, és időnként kapunk olyan kritikákat (jogosat és kevésbé jogosat) mindenhonnan, hogy alig győzzük behúzni a nyakunkat. Néha nagyon nehéz mindezt elviselni, de eddig semmi olyan rosszul nem esett, mint ennek a hallgatónak a reakciója.

Csak remélni tudom, hogy a legtöbb hallgatónk nem így gondolkozik, és elhiszi, hogy a dékáni vezetés tényleg segíteni szeretne a hallgatóknak, szeretné őket partnernek tekinteni - minden tekintetben.

u.i.: ha valaki véletlenül tudja ennek a "Senki Alfonznak" a kilétét, az a kérésem, hogy véletlenül se árulja el - nem szeretném, ha az illető azt gondolná, hogy emiatt őt bármilyen retribúció érheti.